Regény

*Június 25.

Petra és barátnője Lotti a szobájába beszélgettek, hogy mit fognak csinálni most, hogy leérettségiztek.
- Uh - huppant le az ágyra Petra megkönnyebbülten. - Mostantól csak pihenés és szórakozás van, többet könyvet se akarok látni.
- Én se egy életre elegem van a suliból.
- Ja és arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova nyaralni. - vetette fel az ötletet Petra.
De barátnője válaszolni se tudott a kérdésre, mert hirtelen kopogtak.
- Igen?
- Lejönnél, egy percre kislányom beszélni szeretnék veled. - jött be a szobába Gábor Petra apukája.
- Persze egy pillanat.
- Rendben lent várlak. - és kiment a szobából.
- Na, mit akarhat, remélem nem valami közös nyaralásról van szó, mert akkor én kirohanok a világból. - gondolkodott hangosan, amin barátnője csak kuncogott. - ne nevess nem vicces.
- De az, na, menj!
Petra lefelé indult kicsit furcsállta, hogy mi az, amit az apja nem mondhatott volna el később. Na, mindegy majd mindjárt megtudja. - gondolta magában.
- Gyere, ide kicsim fontos dolgot szeretnék mondani. - a hangja félelmetesen komolyan hangzott.
- Itt vagyok, mondhatod. - nézett érdeklődően az apjára.
- Arról lenne szó, hogy leérettségiztél és szeretnék egy ajándékot adni neked. - mosolygott sejtelmesen.
- Komoly? És mi az? - Ettől nagyon izgatottá vált, hisz egy ajándék mindig jól jön.
- Mivel már nagykorú vagy és megbízom benned arra gondoltam, hogy a nyarat Németországban tölthetnéd Lottival a villánkban.
- Köszi, köszi, köszi, annyira szeretlek-ugrott az apukája nyakába, ez az ötlet neki is nagyon tetszett egyedül egész nyáron egy óriási házban. - És mikor mehetünk?
- Amikor csak akartok.
- Oké. Megyek és közlöm vele a hírt. - szaladt fel a barátnőjéhez, aki az ágyon feküdt. - na, ugrott a nyaralás.
- Na hova mentek biztos valami remek helyre.
- Nem, mi megyünk ketten Németországba egész nyárra. Na, mit szólsz, hozzá milyen apám van?- ugráltatta viccesen a szemöldökét Petra.
- Komolyan? Azt. Na, ne ezt nem veszem be. - hitetlenkedett.
- De, de. Pedig így van.
- Az remek mikor indulunk.
- Én holnap utánra gondoltam addig összepakolunk meg minden. Oké?
- Nekem tökéletes.
Ez a pár nap hamar eltelt és már indultak is Petra autójával mentek, ami egy BMW 5

- Mehetünk?- kérdezte Petra miután bepakoltak mindent.
- Naná!- És barátnője behuppant mellé a kocsiba.
- Sziasztok, lányok vigyázzatok magatokra és telefonáljatok, amikor csak tudtok. A ház tiszta minden második nap mennek a takarítónők megbízhatóak ne aggódjatok.
- Oké. Szia! Csók. - és már el is hajtott.

***

*Mostantól Petronella szemszögéből írok, de lesz majd, hogy Toméból mindig odaírom, hogy kinek a szemszöge. Komikat Írjatok, ha tetszik meg akkor is, ha nem. xoxo
Az út igen fárasztó volt. Egy teljes napba telt mire leértünk. Persze nem egész úton én vezettem, de akkor is nagyon hosszú volt. Épp nagyban aludtam, amikor a barátnőm hangjára lettem figyelmes.
- Petra...hahó! Ébredj, megérkeztünk. - keltegetett a barátnőm a hátsó ülésen.
- Jó fent vagyok. - morogtam fél kómában.
- Oké. Akkor én bemegyek és én választok előbb szobát. - nagyon cseles gondoltam magamba.
- Mi? Azt már nem!! - és ki ugrottam a kocsiból. - de a szavam is elállt a ház óriási volt a környéken meg látszott, hogy itt mindenki kő gazdag.
Gyorsan beszaladtam a házba és fel az emeletre azonnal keresni kezdtem a legnagyobb szobát és meg is találtam még Lotti előtt.
-Stipi-stopp ez a szoba az enyém. - Kiáltotta el magam. Nagyon nagy volt és volt hozzá egy saját erkély, amiről a szomszéd ház erkélyére lehetett látni. Csak reménykedni tudtam, hogy valami normális fazon a szomszéd.
Ez a nap gyorsan eltelt kipakoltuk a sok cuccunkat elmentünk bevásárolni. Hogy ne legyen annyira üres a hűtő. És útközbe találtunk egy plazát ahova beszaladtunk. Vettem is egy bulizós mini ruhát állati jól állt.

Nagyon jól állt a hosszú valódi szőke hajamhoz és kiemelte a hosszú lábaimat. Hát igen 170cm magas vagyok így elég hosszúak a lábaim.
Mikor hazaértünk rendeltünk egy óriási sonkás pizzát. Mikor azt megettük már nagyon fáradt voltam így felmentem a szobámba és lezuhanyoztam és felvettem egy forrónacit és hozzá illő toppot.
Kiálltam az erkélyre és rágyújtottam, nem szoktam dohányozni csak nagyon ritkán, de most jól esett egy kis nikotin. Hirtelen egy fütyülésre lettem figyelmes a hang irányába fordultam. A szomszéd erkélyen egy kb. 21 éves magas szőke srác állt. Éreztem a tekintetét magamon, ahogy végigmér majd elismerően mosolyog. Na, remek. - gondoltam magamban.
- Szia, cica. Új vagy itt eddig még nem láttalak?- és még mindig csak mosolygott. CICA?? O.o EGOISTA barom.
- A cicát tartogasd a csajodnak. - mondtam flegmán- és igen új vagyok itt. - aztán továbbnéztem a tájat mintha ott se lenne.
- Tudtam különben már észrevettelek volna, egyébként Robnak hívnak. Téged hogy hívnak?- ez az alak nagyon nem szimpi gondoltam magamban.
- Petronella. - tömören válaszoltam nem volt kedvem bájcsevegni.
- Szép neved van Petronella. - pfujj már ilyen nyálas bókot!- Figyu holnap este lesz itt nálam egy buli gyere el. - már éppen nyitottam volna a számat, hogy elküldjem a francba, de ő gyorsabb volt. - Szereted a Tokio Hotelt?? -erre megjelent Lotti ugyan is ő nagy rajongó.
- Mi? Persze hogy szeretjük, egyébként Loretta vagyok. - mosolygott bájosan.
- Én ki nem állhatom őket.
- nem baj attól még gyertek, el itt lesznek ők is nagy spanok vagyunk.
- Ott leszünk. - válaszolt helyettem is Lotti. - erre a srác csak mosolygott és elvonult.
- Na,ez mire volt jó??
Semmi szükségem egy csapat bunkó társaságára. - mondtam unottan majd elnyomtam a cigimet.
- Nyugi jó lesz. Meg amúgy is egész életembe erre vártam. Na légyszi csak az én kedvemért. - bocizott nekem.
- Rendben.
Mind a ketten elmentünk aludni. Ahogy levetettem magam az ágyra már aludtam is. Semmi kedvem nem volt a bulihoz, de elmegyek.
Másnap reggel 10 órakor keltem fel lementem megittam a szokásos reggeli kávámat és bevetettem magam a tv elé. Gyorsan el is telt a nap otthon lazultam. Eljött az este a buli ideje. Elkészültünk és már mentünk is át nem kellet sokat menni, mert ugye a szomszédba volt.